Nagymozgások:
Megfelelő kapaszkodónál álló helyzetbe húzza fel magát. A felálló
gyereket akarja tartja. Súlya csak fokozatosan tevődik át a lábára. Az
egyensúly megtartásához kiegészítő fogások szükségesek. Az állásra a
szétvetett láb és a két kézzel , teljes marokkal való fogódzkodás
jellemző. A leerszkedő mozdulathoz segítséget igényel. Felnőtt kezébe
kapaszkodva is fenntartja álló helyzetét.
Helyváltoztatás:
Mászik. Az első próbálkozások idején lehet, hogy hátra, lehet hogy
előrefelé halad. Az is eőfordulhat, hogy egyik kezében játékot tartva
végzi mozdulatait. Ülő helyzetben posiját rugózva is bejárhatja a
lakást.
Ülés:
Egyik lábát kinyújtva, a másikat behajlítva, egyenes határozott
testtartással önállóan üldögél néhány percen keresztül. Popsiján ülve
rugózik. Segítség nélkül felül.
Finomabb mozgások:
Hüvelyk, mutató - és középső ujjával a tömbszerű tárgyakat, építő
hasábokat fogja. Előfordul, hogy harapófogószerűen hüvelyk és
mutatóujjával szorítja meg a tárgyakat. Ujjaival gereblyéző mozdulatokat
végez. A zsinórt vékonyabb kötelet is képes már felemelni. Mereven
kinyujtott ujjakkal nyúl a tárgyak után. Tevékenysége teljes figyelem
összpontosítást igényel.
A megszerzett tárgyakba beleharap, megfontolt rágómozdulatokkal igyekszik tapasztalatokat gyűjteni róluk.
|
Gagyogása különböző hangok és hanglejtések gazdag változatosságában
szólal meg. Hangoztatásai spontán jellegűek, játékos megnyilvánulások
alkalmával vagy magányban születnek, alapvetően méág önmaga
szórakoztatására. A felnőttnél észlelt hanghordozások is feltűnnek
gagyogó gyakorlataiban. Kiabál.
Hangképző gyakorlatai elégedett, nyugodt állapotát tükrözik.
Utánozni kezdi az ajakmozgásokat az áálkapocs mozdulatait.
Gagyogó gyermekbeszédében kétszótagos kifejezéseket használ.
A hanghatásokra észrevehető megnyilvánulásokkal reagál. Fejével és
törzsével a közeli ismerős hangok után fordul. Az ismerős hang szerepét a
saját nevétől, a telefon csengésen át, a porszívó búgásáig sokféle
hanghatás betöltheti. Az ismétlődő szavakra megkülönböztető figyelemmel
reagál.
Lassan fel is ismer már néhányat ezek közül.
|
A különböző helyzetekre azonnal reagál.
A tárgyakat, mint tőle független, háromdimenziós valóságos dolgokat
veti vizsgálat alá. Tárgyakat tartva, tárgyakat forgatva, változatos
mozdulatok sokféle helyzetében figyeli meg kezeit. Apró tárgyakat
manipuláló, azokat tartó edénybe berakó majd kiszedegető tevékyenysége
során elsajátít néhány alapvető fogalmat. (be-ki)
A kendő mögé dugott tárgyat is felkutatja, amennyiben azt szeme
láttára rejtették oda. A tárgyat azon a helyen keresi, ahol legelőször
megpillantotta.
Sikeresen megoldja a tevékyenykedés közben felmerülő kisebb
problémákat. Tervszerűen, begyakorlott mozdulatokkal szólaltatja meg a
csengőjét. Húzogatható játékok esetében a zsinór meghúzásával próbálja
elérni játékát.
Saját korábbi tevékenykedései mellett a múlt eseményeit is felidézi.
Várakozással tekint a saját viselkedése által befolyásolhatatlan, ismétlődő események elé.
Újabb értelmi képessége: az időbeni emlékezés és a mindent egészként rögzítő emlékkép.
Utánozni kezdi az embereket és a számára érdekes viselkedéseket.
Megkezdődik a sajátosan egyéni tanulási módszer kialakítása. Az
elsajátítandó új cselekvést ismert mozgástöredékek összefűzése alapján
valósítja meg.
|
Az éntudat fejlődése:
Tükörbeli képmására mosollyal reagál, megsimogatja, sőt még puszival is megpróbálkozik.
Közösségi kapcsolatok:
Félelmi rekciókkal tartja távol magát az idegenektől. Egyértelmű
ragazskodó megnyilvánulásokkal fordul édesanyja felé. Állandóan a
közelében tartózkodik, mindenfelé követni próbálja. Félelemmel gondol
elszakadásuk lehetőségére. Az édesanya szavaira érdeklődő figyelemmel
reagál. Nyügős időszakokban pedig megnyukszik a jól ismert hang meghitt
melegétől.
A figyelemfelkeltés érdekében kiabáláshoz is folyamodik.
Nemtetszését kinyilvánítja, a nem tetsző dolgot ellöki magától. A
korlátozásokra tiltakozásokkal reagál.
Játéktevékenysége közben hosszú időszakon át megőrzi érdeklődését.
Alvási problémák zökkenthetik ki a napirend megszokott rendjéből. |